TISZAKERECSENY BEMUTATÁSA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti részén, Vásárosnaményi Járásban fekvő település. Vásárosnaménytól 25 km-re található meg.
Neve a kerecsen (egyfajta vadászsólyom) madárnévből alakult személynévből ered; a Tisza előtag a folyót jelöli. A faluról vette a nevét a Szalók nemzetségbeli Kerecseny család, amely a XIV–XVI. századig fő birtokura volt. A XV. században több beregi kisnemesi család, így a Szalókiak, a Gutiak, a Csapiak kaptak itt részt királyi adománnyal, a XVI. század elején Lónyay János is. 1507-ben a Kerecsényiektől elkobzott birtokok Battyhyány Benedeknek és Tárczay Jánosnak jutottak. 1520-ban Vámosatyai Magda, Zsófia és Dorottya adományul kapták az itteni, fiágról reájuk szállt birtokrészeket a révjoggal együtt. E század közepén már Losonczi Istvánnak is volt itt jószága.
1575-ben a Büdyeket beiktatták a Guti Ország Kristófról a koronára szállt birtokrészekbe. 1600-ban a Büdy-rész Melith Péter kezére jutott, a Melith család azonban 1703-ban kihalt. 1689-ben birtokos lett a Dessewffy család is, amely a Lónyayakkal együtt 1848-ig, a Kerecsényi család pedig a XVIII. század közepéig volt a földesura.
Kerecseny sosem élt békében, hol a birtokosai pöröltek egymással, hol a Tisza vagy a
tűz rombolta. Az első katonai adatfelmérés (1782–85) idején a falu még Bereg vármegyéhez tartozott. Kelet felől magastörzsű, sűrű erdő ölelte, ezt a Tisza áradása után megmaradt mocsarak szelték át. A folyó 180 lépésnél is szélesebb, magas vízállásnál 6–8 öl mély, meredek és sáros partú volt, sehol sem lehetett átkelni rajta. Tavasszal vagy ha a máramarosi hegyekben tartósan esett az eső, az egész vidéket elöntötte; amikor leapadt, maga után hagyta a Kistiszának nevezett, mocsaras talajú állóvizet.
A falu rétjei is vizenyősek voltak. Fényes Elek Geographiai szótárában így írta le: Bereg vármegyei falu a Tisza jobb partján, 1009 lakossal; határa jó gabonát terem, rétjei jók, legelője s minden fája van, gyümölcse és hala sok. A XIX. század végén a főbb birtokosai között jegyezték gróf Degenfeld Imrét, Liptay Károlyt, gróf Lónyay Gábort, Suhajda Mihályt, Bárczay Józsefet, Uszkay Gábort, Szécsy Károlyt.
Az 1860-as években a Tisza partrombolása miatt költözött a mai helyére a falu. 1924-ben Szabolcs vármegyéhez csatolták, ezért olvashatunk róla a Szabolcs vármegyei monográfiában is: kisközség a Tiszai járásban 307 házzal, 1526 lakossal, 3984 hold terjedelemmel, amelybe Nagykádszög is beletartozott. Határa néhány középbirtok kivételével kisés törpebirtokokra oszlott; a lakosok főként földművelésből éltek. (Az 1344. évi határjárási okmány említi Kerecseny közelében Betlen, régebbi néven Petlend vagy Petlen pusztát. Ezt, a Kaszony, (Bereg)Daróc és Edelényes közt fekvő, leginkább erdőből álló területet 1428-ban falunak nevezték, tehát lakott hely volt, de utána elpusztult. Mátyus, Hetyén és Kerecseny közt volt a XIV. században Iszterjén vagy Eszterjén település. Szláv eredetű neve folyóágat vagy nyilat jelent. Váltakozva a Guthi, Kerecsenyi, Surányi, Batthyány, Losonczi, Lónyay, Dessewffy, Báthory, Csapi, Petneházi, Tarczai, és a Büdy családbeliek bírták. Az öregek még ma is Eszterjénként emlegetik a falu határában lévő részt, ahol az emlékezet szerint a középkori település feküdt.)
A különböző karakterű településrészeken más és más építészet jelenik meg, valamint az eltérő karakterű épületek egymás mellett békésen megfér egymás mellett. Természetesen a településen vannak olyan házak, amelyek nem illenek bele a településképbe. Ezek az épületek akkor születnek, amikor építtetőjük a kialakult környezettől mindenképpen mást szeretnének. Előfordul, hogy a sokszor túlgondolt, alapvető geometriai formáktól különböző, szokványostól eltérő szín- és anyaghasználat mellett a kertek előtt elsétálva a helyiek felnézve vagy éppen fejcsóválva tekintenek egy-egy épületre. Községünk lakóinak száma meghaladja a 990 főt, és további emelkedő tendenciát mutat. A település tiszta, rendezett, gondozott, az infrastruktúra teljes körű. Az óvodai nevelés, iskolai oktatás, az egészségügyi ellátás szervezett. A Könyvtár mellett a sportélet is jelentős. Az ide érkező, pihenni vágyó turisták, az érintetlen természet nyújtotta lehetőségeknek hódolhatnak; fürdőzés, természetjárás, horgászat, kenuzás, vízitúra.
Turizmus

A Tisza nem csak elvett, de adott is Tiszakerecsenynek: szelíd, merengő ártéri erdőket; csillámló vizet, amelyben fürödni, csónakázni horgászni lehet; horgászati lehetőség a holtágon is van. A folyó lapályos partján sokan szeretnek napozni. Itt találjuk a Lónyay erdő déli határát, amelynek hűvös, nedves aljában húzódik meg a Mélyéger nevű kőrises égerláp. A Lónyay erdő vadászati lehetőséget kínál a vadászoknak, egyben kitűnő kirándulóhely. Kirándulási lehetőségek a Beregben: 1. Templomtúra Szatmár-Beregben 2. Gasztronómiai kalandozás a Nagyszilvaúton 3. Barangolás a Kisszilvaúton 4. Irány a természet! 5. Szatmár-Beregi és Kárpátaljai körút 6. Vízitúra a Tiszán Tiszakerecsenyen az Árpád utca tekinthető a település főutcáinak. Ebből az utcából nyílnak a hosszúkás telkek, melyeken az épületek oldalhatáron álló, a telekhatárral egyvonalban induló lakóépületek találhatóak. Az utcavezetés tudatosan, gondos tervezést követően jöttek létre

Média megjelenés

Kelet-Magyarország napilap
Image